GINOP-5.3.4-16-2016-00015
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban

Az egyénre szabott kockázatértékelési rendszer kiépítésére van szükség

Ha más munkakört kap a dolgozó, fel kell mérni az alkalmasságát, ám ehhez életszerűbb helyzetelemzés kell

A megváltozott munkaerőpiacon egyre többször fordul elő, hogy egy adott munkahelyen a dolgozónak a munkakörétől eltérő feladatokat is el kell látnia. Ehhez azonban szükség van a foglalkozásegészségügyi szolgálaton keresztül a megfelelő kockázatértékelésre, tehát meg kell határozni, hogy a dolgozó alkalmas-e az adott területen is a munkavégzésre, figyelembe véve az egyedi körülményeket. A kockázatértékelést tehát személyreszabottabbá kell tenni, ehhez alkalmassá kell tenni magát a foglalkozásegészségügyi rendszert.

Egyre többször kell azzal szembesülnie a munkavállalónak, hogy a foglalkoztató új feladatokkal látja el, akár ideiglenesen is. Habár ezt a munka törvénykönyve lehetővé teszi, szigorú szabályok vonatkoznak a munkabiztonsággal, munkaegészségüggyel kapcsolatos teendőkre, ám a rendszerből általában hiányzik az egyénre szabott kockázatértékelés – mutatott rá Dr. Szabó Imre, a VDSzSz Szolidaritás szakértője „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban” elnevezésű, európai uniós projekt keretében rendezett országos szakmai előadássorozaton. Abban az esetben tehát, ha az eredeti tevékenységétől eltérő feladatra jelölik ki az adott munkavállalót, általában kötelező felmérni a megváltozott munkavégzés körülményeinek ismeretében, hogy a dolgozó egészségére milyen új kockázatok lehetnek hatással.

A szakértő szerint a kockázatelemzési rendszer hiányossága, hogy nem értékeli a speciális körülményeket, mivel a mostani rendszerben a kockázatértékelés az adott munkakörre gyakran csak általánosságban vonatkozik. Ez a megközelítés ugyanakkor hiányos, mivel azonos feladatkör elvégzésénél is eltérők lehetnek a körülmények, akár területi elhelyezkedés szerint, akár a rendelkezésre álló infrastruktúrában. Ezekre az egyedi körülményeknek pedig sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani, mivel a nem vizsgált hatások a közlekedés biztonságát veszélyeztetik és a munkavállaló egészségkárosodási kockázatát rejthetik magukban.

A munkavédelem és a munkaegészségügy szerepe egyre inkább felértékelődik, mivel a munkaerőhiány hatására sokszor több feladatot kell elvégezniük, akár teljesen eltérő területen, munkakörben. A jogszabályok szerint legfeljebb 44 napig lehet ideiglenesen a munkaszerződéstől eltérő munkavégzési helyen foglalkoztatni a dolgozót. Dr. Szabó Imre azt hangsúlyozta, Ilyen esetben – habár kötelező lenne – sokszor a munkaadó, munkabiztonsági szakember nem végzi el, vagy nem aktualizálja a foglalkozásegészségügyi szolgálattal közösen a kockázatelemzést. Pedig a hasonló feladatok során akár a helyszín, akár az eszközök eltérők lehetnek, ráadásul az eredeti munkakörre megállapított alkalmasság nem biztos, hogy az eltérő feladatokhoz is megfelelő biztonságot nyújt.

Dr. Szabó Imre elmondta, a rendezvényeken részt vevők egyetértettek abban, hogy a foglalkozásegészségügyi rendszer országos, a teljes szállítási ágazatra specializált fejlesztésével jelentősen növelni lehetne a kockázatelemzések szerepét. A gyakorlatban az adott munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az egész országban, egységes támogató rendszer segítségével láthatná a fogllakozásegészségügyi szakértő, és ez alapján mérlegelné a munkavállaló által végzett tevékenység, vagy maga a dolgozó milyen kockázatoknak van kitéve, és rendelkezik-e a feladat ellátásához szükséges munkaköri alkalmassággal.

„A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban” projekt célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása.

A nyugat-magyarországi, észak-alföldi és észak- magyarországi régiókban szervezett előadásokon szeptember első felében a munkahelyi egészségügy területén segítették az ágazati szereplők ezen célok elérését, a hónap végén pedig a munkabiztonsághoz kapcsolódó kockázatelemzési rendszer hiányosságait, annak jellemzőit tekintették át a részt vevők. A tavaly szeptemberben indult európai uniós projekt a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ), a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritásnak (VDSzSz Szolidaritás), és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ), közreműködésével valósul meg.


« Ugrás az összes hírhez