Az átalakuló munkaerőpiac miatt nagyobb terheltséggel kell szembenézniük a dolgozóknak, és egyre több szekértő hangsúlyozza a munkavállalók egészségmegőrzésének fontosságát. Ugyanakkor ehhez nem csak a munkaadónak, de a munkavállalónak is hozzá kell járulnia. A felmérések szerint a magyar lakosság élen jár Európában a daganatos és keringési megbetegedések számával, emellett a stressz is nagy terhet jelent a munkavállalók jelentős részénél. Hiába a rossz adatok, a szűrővizsgálatok, ingyenes szűrési programok keveseket mozgatnak meg, a foglalkozásegészségügyi hálózat pedig csekély mértékben segíti az állapotfelmérést.
Egyre több feladatot kell ellátnia egy-egy dolgozónak a csökkenő létszám, és a munkaerő-utánpótlás hiánya miatt, emellett több területen az átlagéletkor is kitolódik. Ezért jelentősen felértékelődött a munkavállalók egészségének megőrzése. A munkaképesség fenntartásához ugyanakkor nem csak a munkaadói gyakorlatok átalakítására van szükség, a dolgozóknak is nagyobb szerepet kell vállalniuk egészségi állapotuk felmérésében, az azokra ható tényezők csökkentésében – hangzott el „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban” elnevezésű európai uniüs projekt keretében megrendezett előadássorozat második, miskolci állomásán.
Nagy Gábor, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz) Szolidaritás tisztségviselője, szakértője előadásában emlékeztetett: a hazai és nemzetközi felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy a magyarok egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint az európai átlag. A vezető halálozási okok között a keringési és daganatos megbetegedések száma a legmagasabb, ráadásul egyelőre nincs jele annak, hogy a kedvezőtlen folyamat megforduljon. Kiemelkedő szerepet játszik ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a stressz és az egészségtudatosság hiánya, beleértve a helytelen táplálkozást és a mozgásszegény életmódot. Pedig az egészségmegőrzés jelentősége egyre hangsúlyosabb kell legyen, ez érdeke a munkavállalónak és a munkaadónak is, mivel az átlagéletkor egyre magasabb, miközben egyre kevesebb dolgozóra hárul egyre több feladat.
– A magyarok többsége nem jár szűrővizsgálatokra, sem az ellátórendszer keretében, sem az erre indított külön programok alkalmával – hangsúlyozta a szakértő. Ennek ugyanakkor rendkívül nagy jelentősége lenne, mivel egy esetleges rossz eredmény olyan belső motiváló erővel bír, amely az életmódváltás első lépése lehet. Ugyanakkor a szűrővizsgálatok hozzáférhetősége nem segíti az egészségtudatosságot: ma a szükséges vizsgálatokra a beutalókat a háziorvos adja, miközben az üzemorvosi hálózat nem végez olyan szűréseket, amelyek tényleges állapotfelméréssel járnak. Nagy Gábor az egyik legfontosabb feladatnak nevezte a minél nagyobb részvételt a megfelelő szűrővizsgálatokon, ezeknek a szűréseknek a hozzáférhetőségét pedig segíteni kell, akár a foglalkozásegészségügyi hálózaton belül, vagy az egészségmegőrző programok során.
A VDSzSz Szolidaritás szakértője szerint a munkaadók kiemelt feladata az egészségmegőrzés érdekében a stresszhez hozzájáruló tényezők csökkentése. Itt elsősorban a munkahelyi zajokra, egyéb tényezőkre kell gondolni, sokszor ezek is hozzájárulnak a dolgozók szorongásához, a stressz kockázatának növeléséhez, a rizikófaktorok pedig egyénenként eltérnek. A munkaadók szerepe fontos, abban is, hogy a dolgozókat a megfelelő rekreációs lehetőségekkel segítsék az ártalmak mérsékléséhez. Egészségkárosodás, a munkaképesség csökkenése esetén pedig ki kell alakítani azokat a munkaköröket, amelyek megvédik az érintetteket munkahelyük elvesztésétől. Nagy Gábor hozzátette: a hazai jogszabályok rendkívül szigorúak, azonban önmagában ez kevés, a munkaadóknak és a munkavállalóknak is hozzá kell járulniuk az esetleges betegségek, kockázatok kiszűréséhez.
„A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban” projekt célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása. Az ehhez kapcsolódó előadássorozat első, debreceni állomásán a szakértők a munkavégzés során felmerülő kockázatok kiszűrésére, a dolgozók állapotának felmérésére, nyomon követésére kialakított, integrált, országos rendszer kiépítését szorgalmazták, valamint azoknak a munkaadói jó gyakorlatoknak a kialakítását, amelyek hozzájárulnak a munkavállalók egészségmegőrzéséhez.
A projekt a nyugat-dunántúli, az észak-magyarországi és a észak-alföldi régióban valósul meg a Munkástanácsok Országos Szövetség (MOSZ), a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (VDSzSz Szolidaritás), és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), tehát a szállítási ágazatban jelen lévő érdekképviseletek közreműködésével. A 2017. szeptemberétől elindított projekt a Széchenyi 2020 program keretében az EU társfinanszírozásával valósult meg, a támogatás összege 92,193 millió forint.